Rám nézett, de nem tudtam
mit értsek belőle.
Ő folyton csak nézett
és én néztem Őt.
E világ minden öröme
nem ér fel az Úrral,
Szépségével, gyönyörűségével,
Fényes dicsőségével.
Mi volt ebben a nézésben?
Én sem tudtam pontosan,
de Ő ott volt, s azt kérdezte:
Mit látsz tekintetemben?
Nem tudom, Uram,
mondtam én, homályosan,
de amint ott térdeltem,
Őt nézvén világosodott szemem.
Nagy dolgot vártam,
Ha már így Rá nézhetek,
valami különlegeset,
Újat szóljon hozzám.
De amit ő mondott,
Áldott szemeivel,
Egyszerű volt, mégis szép,
Régi volt, mégis új s csodálatos:
Megbocsátottam neked,
Szeretlek téged,
Minden megadok neked,
Nekem minden lehetséges.
Ezt mondta nekem,
S én válaszoltam,
Hiszem, Uram, mindenben
Rád bízom magam,
Magasztaltam, dicsértem Őt,
Csodáltam gyönyörűségét,
Ott, térden állva,
Szemlélve Atyámat.
De Ő mégtöbbet szól,
Tekintetével, szavak nélkül,
Puszta jelenlétével, közelségével
Ő, a Mindenható Isten.
Hozzám jött, hívott,
Szembenézhetem Vele,
Fia áldozatának éérdemében,
S Övé lehetek - ez minden.
Én térdeltem előtte, próbálva
elcsendesedni, ajkamat bezárni,
S szótlanul, szívből
imádtam Őt, a Fenségest.
3 megjegyzés:
oszkaar, ez kinek a verse?
mert olyan mint egy alom amit kezeimmel nem erinthetek meg, csak hittel es olyan kozelseggel amit nehezen tudok elerni a zajos fejem miatt. S hogy maga Isten milyen uton tud szolni, meg akkor is ha csend van... lenyugozo. Ez szamomra olyankor felfoghatatlan amikor reggelente kifutnak belolem a gondolatok viharos sebesseggel es a csendben ott van O.
oszinten orulok annak, hogy az Ur tekintete a te eletedben is tekintelyt nyert :)
kiddos, az én versem ez
Nem vagyok nagy verskedvelo.
De amikor ismerem a koltot, akkor megertem a verset. Kedves oszkaar, koszonom szepen, hogy megosztod verseidet... s ha majd lesz egy kis gyujtemenyed orommel elolvasnam. Szavalni nem szoktam. De ismerek valakit aki nagyon szepen tud szavalni. De ha majd jarsz mifelenk, vagy forditva, akkor szeretnem hallani majd toled.
A versekkel az a "bajom", hogy sokan csak elhadarjak, sokszor csak tolteleknek hasznaljak egy program kereten belul. De amikor valaki beleadja a lelket is, olyankor nem tudok masra figyelni, s erzem amint a vers lelkulete megfogja a hallgatosagot.
PS: eltelt egy kis ido amig el tudtam csendesedni es elolvasni a versed. Mivel atfutni rajta kar.
Megjegyzés küldése