Hétfőn, amikor utaztam vissza Kolozsvárról, Londonban néhány óra várakozás után felültem a repülőre, leszálltam Dublinban s másfél óra után felültem egy buszra.
Ahogy haladtunk Galway fele, hallgattam egy kis ír zenét s bámultam a felhőborított, esős, zöld tájat s éreztem valami nagyon kellemeset. Éreztem, hogy van valami nagyon mély varázsa ennek a földnek, és azt, hogy nagyon örülök, hogy ismét itt vagyok.
Biztos sok más tényező is közrejátszódott, mint például két hét szörnyű stressz (állammvizsgadolgozat, államvizsga, ballagás, más ehhez kötődő aktivitások, s más kihívó feladatok, amik még utolsó nap is jelentkeztek otthon) s az, hogy mostmár fellélegezhetek, s kicsit pihenhetek, vagy nyugodtan elengedhetem magam kicsit időbeosztás terén.
De mindenesetre nagyon szeretem ezt a drága országot, amivel Isten megajándékozott egy rövidke fél évre.
7 megjegyzés:
egy kis ajre akcentust felszedtel? ha mar a vorosseket nem hozod haza? ;)
amugy van ugy, hogy a vilag legrondabb helye is felerhet egy paradicsommal bizonyos korulmenyek kozott. s az irfoldnek most semmi koze ehhez.
Oda mindenképpen el kell mennem egyszer.
ohh ne mar...szivarvany!!...:D
Oszkár!Szívből gratulálunk sikeres államvizsgád alkalmából:))))!S.Család:)
Jut eszembe:tőzegillatot éreztél már?Állítólag tipikus írországi!Ha igen,le tudnád írni nekem, milyen?
kiddos, a kiejtés módosulása jelentkezik egy-egy szónál... de nem igazán. De felszedtem illedelmet, kedvességet és türelmet tőlük :)
Márta: én mind mondom! :D
Piri: van, aki úgy nevezte ezt a várost, hogy City of Rainbows. Mert annyit esik.
SKata: köszönöm szépen! A tőzegszagot még nem éreztem, azt hiszem. Egy kandallós tűznél éreztem valami kőolajos szagot, de nem vagyok biztos benne, hogy az volt.
Lehet, manapság már nem annyira elterjedt.
Húúúúú, döbbenetesen jóóóó képek! Egyszer mindenképp el kellene menni... remélem, nemcsak álom marad.
Meg kell azt nézni élőben! Szuper! :)
Megjegyzés küldése