hogy bizonyos dolgokat egyszerűen nem tudok megszokni.
Vagy csak többi idő kell egyeseknek, mint másoknak?
Lehet, hogy ami mélyebben van, attól nehezebben szabadulok.
Vagy túl erősen ragaszkodok hozzá?
Talán mégis az az oka, hogy nagyon mélyen van....
11 megjegyzés:
ez most olyan welcome into the mist fele izelito? ne busulj, a napsugarak a legmelyebb helyekbol is kepesek eltuntetni azt amirol pont irsz. csak kell egy kis ido amig eljutnak oda is :)
Ezt a bejegyzést mindenki úgy értelmezi, ahogy akarja. Szeretem az ilyet...
jol mondja Kiddos is...
nyitsd ki az ablakot...
es ha fázol se zárd be.:)
En nem szeretem az ilyen bejegyzeseket.:P
Az ember csak kivancsin marad.
Anikó: “A türelem keserű, de gyümölcse édes.” (Jean Jacques Rousseau)
Köszönöm a vigasztaló szavakat! Igazatok van, kiddos, Piri...
És örülök, Márta, hogy tetszik neked, hiszen ez volt a lényege: hogy leírjak valamit, amit nehéz magamban tartani, de mégse értse senki :)
És Anikó... nem tudom, ha igaza van Pirinek a gyümölccsel, mert nem áll szándékomban részletesebben leírni.
"a lényege: hogy leírjak valamit, amit nehéz magamban tartani, de mégse értse senki" ... én is rákaptam a blogozásra...
van kosarad a gyumolcsoknek Oszkár?
Van.
Neked? :)
van:)
csak van ugy hogy ures de van amikor kerul bele.
Nekem is.
Megjegyzés küldése