Nagy dolog megérteni a szabadságot. Én még nem értettem meg igazán.
A mai Krisztus Mindenek Felett áhitat beszél erről.
Soká értjük meg, hogy aki nem úgy lát mint mi, az nem okvetlenül téved. Én csak egy ideje kezdtem tisztábban látni ezt.
Átmentem életemben ilyen fázisokon, amikor törvényeskedtem s küzdöttem erősen ilyen dolgokkal, mert tényleg azt hittem, hogy úgy jó. Még jó, hogy valamennyire azért mindig nyitott voltam a nyomós érvekre.
S akkor így jutok oda, hogy megértem, hogy egy szabadság van: Krisztus szabadsága. S akkor kivilágosodik: mi az az igazság, amihez ragaszkodni kell tágítás nélkül s amiben egyetlen járható út van; és mi az, amit nem érdemes feszegetni, amiben Krisztus szabadságot adott az Ő népének.
Így történik az, hogy másképpen értékelek más hívőket (persze, nem fogadok el mindent, s például karizmatikusokkal nem vállalnék közösséget, s a világgal való megalkuvást nem fogadom el) a szabadság keretein belül.
Jó, hogy amíg kinövöm a szélsőségekben való gondolkodást, az Úr táplál és gondoz, s megállhatom a helyem a kapott bölcsességgel.
2 megjegyzés:
Jó volt ezt olvasni... Néhány éve fedeztem fel, hogy mekkora szabadságom lehet Krisztusban, azóta sokkal inkább tudok nyitni azok felé, akik kicsit másképp élik meg a hitüket, de alapvetően átadott életű emberek. Szóval élvezd te is a szabadságot :).
Igen... jó ezt élni.
Persze, nem tudnék közösséget vállalni például karizmatikusokkal, de a megfelelő kereteken belül nagyon áldott a szabadság.
Megjegyzés küldése