nem értem. Olyan csodálatos az Úr jósága és olyan nagyon kegyelmes. Nekem, nyomorult bűnösnek megengedi azt, hogy megértsem akaratát, s Vele járjak.
Én is csak ezeket a szavakat mondhatom:
Istenem, szeretnék csendben lenni, csendben a szívem legmélyéig, sem nagyon, sem kicsit nem kérdezni, nem mondani sem igent, sem nemet, csak csendet, csendet, csendet...
4 megjegyzés:
en szeretem ezt a verset.
Én is :)
Héj, van blogod!
Igen, nem gondoltam hogy ez is meg fog tortenni.
De meg mindig nem szeretem a blogokat. Csak egyet egyet.
:))
Éppen azért csodálkoztam.
Na de nem is kell mindeniket szeretni, nem?
Megjegyzés küldése