Mesélte Jenő bácsi, hogy mielőtt megnősült, Magda néni apja, azt mondta neki, hogy ha a lánya lesz a felesége, ha nem, mondja meg neki, hogy a házasságban ő nem lesz első, hanem harmadik lesz.
S ezt megmondta neki Jenő bácsi: hogy az első az Úr, a második az Úr munkája, s a harmadik a felesége. És így sosem hátráltatta, hanem igazi segítőtásra lett.
Én is ezt fogom majd mondani a lánynak, akinek udvarolni fogok.
Nekem is ilyen kell.
2 megjegyzés:
feleségként, nekem olyan jólesett hallgatni egy olyan lelkészt, aki azt mondta: első számomra az Úr. Második a szolgálat. De nekem sok szolgálati területem van, és ezek közül első, aki felé nekem szolgálnom kell, a feleségem.
Mert akármennyire jól hangzik az elméelt meg az ígéretek, amikor feleségként már teljesen más a szolgálat, mint eddig volt, - és ez sokszor itthonmaradást jelent, míg a férj valahol "szolgál"- nos ilyenkor jó tudni, hogy nem utolsó vagyok a listán, és ő tudja, hogy felém is lehet szolgálni. Mert különben belefáradok a hétköznapok monoton tennivalóiba, gyereksírásba és megkeseredek, és nem tudom szolgálatnak tekinteni semmilyen munkámat.
encó
Igen, ezzel egyet értek.
Pál apostol is mondja, hogy aki megnősül, az a feleségének kell kedveskedjen. S azt is, hogy úgy szeresse a férj feleségét, mint önmagát, mint a saját testét. Tehát ő az, aki az első emberként életemben, s olyan fontos nekem, mint saját magam.
De ami az Urat illeti, mindkettőnk és kapcsolatunk rendeltetése is az, hogy Ő legyen az első. S ha emberek között a feleségem is az első, s ha a szolgálatomban is ő az első, mégis az ÚR van első helyen, s a feleségem ebben segítségemre kell legyen.
S akkor tehetjük azt, amit teszünk együtt, s nem kell otthonmaradjon, amíg én "szolgálok", hanem együtt szolgáljunk elsőként az Urat.
De ugyanakkor szerintem fel kell készüljön arra, hogy néha kénytelen leszek elhanyagolni valamennyire őt. Vagy néha muszáj lesz mégis otthon maradjon, gyerekre vigyázzon, stb.
Megjegyzés küldése