"mindent Isten dicsőségére tegyetek!"

"Azért akár esztek, akár isztok, akármit cselekesztek, mindent az Isten dicsõségére míveljetek." 1Korintus 10,31

"Ha meg akarod tudni, hogy valamilyen időtöltésed helyes-e, kövesd ezt a szabályt: ami gyöngíti értelmedet, ami eltompítja érzékeny lelkiismeretedet, ami megrontja Istennel való kapcsolatodat, vagy elveszi a szellemi dolgok fölötti örömödet, és bármi, aminek következtében tested jut uralomra a szellemed fölött: mindaz bűn."
(Susanna Wesley, John Wesley édesanyja)

Ez az igevers az idézettel együtt más odalból világít meg sok mindent, amivel foglalkozok, amit teszek s azt hiszem, mindenki tanulhat ebből.
Sokszor, amikor valamit meg akarok tenni, de szivem mélyén tudom, hogy nem jó, akkor azt keresem, hogy mi a rossz benne? És ha nincs benne kimondottan rossz, akkor megteszem, pedig lehet(legtöbb esetben megtörténik), hogy valami beékelődik Isten és közém.
A nyilvánvalóan megengedett dolgoknál nem így van - imádság, bibliatanulmányozás, gyülekezetbe menés, bizonyságtétel, mindennapi munkánk.
De sok minden van, amiben nincs semmi rossz, de jó sem. És éppen ezért rengeteg rossz van benne.
Például egy versenyfutó felvehet egy zsák krumplit a hátára, de úgy biztos, hogy nem lesz a nyertes. Valahogy így van a szellemi élettel is.
Ha nem Isten dicsőségére irányul az, amit teszek, akkor már engedetlen vagyok annak, amit Isten az Ő Igéjében megmondott nekem(1Korintus 10,31).

Komoly elhatározásra és átadásra, Isten kegyelmére való támaszkodásra van szükségem, hogy Isten dicsőségére éljek. Jó az 1Korintus 10,31 együtt a Susanna Wesley-től való idézettel, irányadónak.
Mindig kell kérjem Istent, hogy az, amit tenni készülök, Őt dicsőítse. És ha ez nem lehetséges, akkor világos a választás.

(gondolataim William MacDonald, Ösvényem világossága, Április 13-i áhitatából vannak)