szombat, november 27, 2010

Ma reggel


ültem a számítógép előtt s egyszer csak ragyogóan arcomra sütött a nap. Isten kegyelme rámmosolygásának volt az emlékeztetője.

Bár az van mindegyre bennem, hogy mennyire haszontalan vagyok Neki és elfecsérelem a kegyelmét, Ő azt mutatja, hogy Krisztusban mindent megújító kegyelem van. Kegyelem, amely kiárad életembe és lehetővé teszi Isten országának megvalósulását bennem. Lehetővé teszi azt, hogy győzelmes legyek és nem legyőzött.

------------------------------------------

Egy hónapja dolgozom. Végül Isten elé vitele után, elfogadtam az állást, s egy hónapja űzöm. Szeretem. Jó cég. Jó a hangulat, a kollegák, a fizetés, a cég viszonyulása az alkalmazottakhoz, a németórák, a színvonalas környezet s a konyha. Persze, hogy vannak kevésbé ragyogó oldalai is, és az évek alatt biztos előjönnek kellemetlenebb dolgok, most mégis úgy érzem, hogy jó helyen vagyok.

Köszönöm a bátorításokat és imákat ezen a téren; az Úr jól kimunkálta.

Ingázom Marosvásárhelyig. Ez olyan 3 órát vesz fel naponta, s eléggé kifárasztott, mivel nem tudtam eleget aludni miatta, s a munkán kívüli életem is összezsugorodott. Ezért egy olcsó lakást kerestem Vásárhelyen annak gondolatával, hogy heti 3 éjszakát ott aludjak. Úgy néz ki, hogy hétfőtől beköltözöm.

------------------------------------------

A gyerekekkel készülünk karácsonyra. Szoktunk kántálni, meg a gyülekezetben kis jelenetet bemutatni és énekelni. Ha valakinek szívén van, imában hordhatja ezeket az alkalmakat. Örülnénk, ha az Úr elérné úgy a gyerek- mint a felnőttszíveket és mind több embert megragadhatna az az érthetetlen szeretet, amely lejött a Golgotán átokká lenni bűneinkért.

Nincsenek megjegyzések: