Ilyenkor, amikor lenyűgöz Isten jelenlétének boldogsága és öröme, miután 30-40 percet Igével is imával töltöttem, egyszerűen nem értem, hogy miért vagyok képes odaáldozni az Urat életemben más dolgokért.
Nem értem, hogy vagyok képes elmulasztani reggeli csendességeket az álmosság vagy a sűrgős dolgok miatt. Nem értem, hogy miért vagyok képes hódolni olyan dolgoknak, amik nem kedvesek az Úr előtt, s amikkel távol maradok tőle. Nem értem, hogy tud sokszor a tanulás úgy lekötni, hogy nem szánok Rá időt. Nem értem, hogy tudok nagy dolgokban a magam akaratának engedni, s távolodni az Úrtól. Nem értem, hogy miért nem megyek be szokszor-sokszor a Szentek Szentjébe imádságban és igeolvasásban. Nem értem, hogy miért nem szeretem annyira őt, hogy mindig mindent odaadhassak.
És azt sem értem, hogy az Úr mért olyan, amilyen. Nem értem, hogy miután eltelik még egy nap, amikor bűneimmel és hűtlen szívemmel szomorítottam őt, mégis amikor felkelek, s félénken letérdelek imádkozni, akkor Ő azt mondja, hogy nagyon szeret. Hogy minden bűnömet a keresztre szegezte, s bátran jöhetek (sőt, jöjjek) elébe. S amikor megteszem, akkor ismét lenyűgöz azzal, hogy milyen csodálatos! Nem értem...
16 megjegyzés:
szavakba öntötted azt, amit én is érzek...
:)
Hát azért, mert ember vagy és porból vagy. És azért (válaszként az utolsó bekezdésedhez), mert az Úr ezt nagyon jól tudja, és mert Ő a tökéletesen szerető és kegyelmes Isten. Ténylegesen.
Nemrég én is elhanyagoltam az igeolvasást meg imádkozást és csodálkoztam magamon, hogy hogy tudtam ennyire kiesni belőle, annak ellenére, hogy az Övé vagyok. De Istennek kegyelme megújúl minden reggelen és nagyon áldottak mostanában a napjaim olyan szempontból, hogy ott van közel az Úr, mert sokat gondolok Rá és többet olvasok meg imádkozom. Mert ez van nekem, nincs más Rajta kívül és ez buzdít arra, hogy ragaszkodjak Hozzá.
Hát kívánok neked is jobb napokat ilyen téren. Szeresd az Urat és nyiss ajtót, ha kopog:)
Azt olvastam egyszer, hogy az imádkozásra való vágy tulajdonképpen az Úr kopogása szívünk ajtaján. Olyankor Ő próbál kapcsolatba lépni velünk.
Meg is kerestem a nóteszemben ezt a bejegyzést és folytatásként ezt is ott találtam:
"Az imádkozás nem más, mint Jézust beengedni, hogy szükségeinkhez közeledhessen és engedni, hogy legyőzze azokat. Milyen kegyelem!
Ő, aki az imádságot ajándékozta nekünk, jól ismer bennünket. Tudja, miből teremtettünk, gondol arra, hogy csak por vagyunk. Ezért tette az imádkozást olyanná, hogy a legerőtlenebb ember is tud imádkozni. Hiszen ez csak azt jelenti, hogy megnyílik Jézus előtt. Ehhez nem kell erő. Ez akarat dolga. Be akarjuk-e engedni Jézust nyomorúságainkba, ez az imádság egyetlen, de alapvető kérdése." (O.Hallesby: Az imádságról)
Sok mindenben megismerted már Őt és tudod, hogy mennyire nem ér fel semmi az Ő jelenlétével. Kívánok neked felüdülést ebben. És szeretném, ha az Ő jelenléte töltene be engem is minden napon.
"Mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul. Nagy a Te hűséged!" Jer.Sir. 3,22-23
Ez számomra is lenyűgöző..
ki erti? :)
majd ha szemtol szembe leszel vele, sokmindenre fogsz valaszt kapni. addig marad az uresseg betoltesenek a vagya... es a ragaszkodo kitartas, ragaszkodas...
masfelol meg ember vagy aki igyekszik a tokeletessegre a megszentelodes utjan. s ahogy a zarandok mindig talalt baratokat, ellensegeket az ut szakaszain, ugy te is ezeket elted, eled s fogod atelni... keep walking :)
Igen, kiddos! Nem is arról volt szó, hogy érteni akarom, hanem inkább csupán csodálom. És igen... bármi legyen: megyünk előre!
Anikó, ezt megkaptam 5 változatban :) Mi lett? Egyiket (talán a másodikat) olvastam el emailben. De látom, hogy négyet kivettél.
És igen... nagyon jó tudni, hogy Ő mindig be akar jönni életünkbe, csak mi kell beengedjük.
Hát az lett, hogy nagyon álmos voltam és rendre vettem észre a hibákat..úgy töröltem is a commenteket és egészítettem vagy javítottam ki:)...vvagy 5 x :)) aztán a végére valahogy elkészültem vele :D
hat Oszkar irnék en is ide neked egy szoveget de remelem nem haragszol h tul hosszu lesz:
bonyolult nem lesz mert:) masolom:
"Nehezunkre esik valamit csak ugy ingyen elfogadni vagy az ajandekot nem viszonozni. ezt elte át egy nemet misszionarius is: azert h felhivja a figyelmet az evangeliumra egy szep napon a forgalmas setaloutcara leult a foldre.. maga ele tette azt az edenyt ami tele volt penzermekkel s egy feliratot tett ki ezzel a szoveggel:Gazdagon megajandekozott ember vagyok kerem vegyenek ebbol Onok is! A gyalogosok fejuket razva mentek el mellette. csak ritkan volt valaki aki vette a batorsagot hogy a penzhez is hozzanyuljon. bizonyara igy okoskodhattak az emberek: micsoda dolog csak ugy kinyujtani a kezuket a penzert jolehet semmit sem kell tenni erte? ez nyilvan rafinalt trukk. biztos igy akarta megragadni az embereket.
nekunk mar valaki megvaltotta a belepojegyet a Golgota kersztjen.Nekunk nem kell sajat teljesitmenyunkkel erre torekednunk.Ahhoz h Isten tetszesere legyunk sem bojti hetkre sem meditacios gyakorlatokra nincs szuksegunk. csak egyszeruen el kell fogadni az akandekot.
Az ujjaszuletett ember elete es eletmodja ahhoz hasonlit mint amikor az ember drotkotelen probal jarni.Az Isten gyermekenek nem kell sem balodalinak sem jobboldalinak lennie hanem sokkal inkabb arra kell ugyelnie hogy tartsa az egyensulyt."
Köszönöm, Piri! :)
Varj!!! még....
most latom hogy az elejet kihagytam:)
"a mi eletunk is gyakran egy drotkotel palyamenethez hasonlithato. alattunk a a tatongo szakadek elottunk a bizonytalan utszakasz.a koteltancos muveszhez hasonloan eletunk hegymenetben az Ur fele tart. szigoruan probalkozunk a kovetkezo lepessel s feszulten ugyelunk arra nehogy elveszitjuk az egyensulyunkat.a keresztyeneknek is fontos h az egyensulyt a jobb (torvenyesse) es a bal (barati kapcsolat a vilaggal) kozott megtalajak es fenntartsak.sem az egyik sem a masik oldal nem az igazi.csak ha sikerul megtalalni ezek kozott az egyensulyt akkor tukrozi vissza egesz letezesunk Jezus dicsoseget: Mi pedig mikozben fedetlen arccal mint egy tukorben szemlejuk az Ur dicsoseget mindnyajan ugyanarra a kepre formalodunk at at Ur lelke altal dicsosegrol dicsosegre.(2 Kor 3,18) de a 2 Korintus 2,15 is hasonlot iger nekunk: Krisztus jo illata vagyunk az Isten dicsosegere mind az udvozulok mind az elkarhozok kozott. ezt a dicsoseget azonaban megsem a torvenyeskedessel vagy a bunos eletmoddal erjuk el ezen a vilagon hanem akkor ha megszivlelitek ezeket:Oromre derulnek kik ratekintenek, nem pirul az arcuk.sugarozzul Jezust?
abban a pillanatban, amint torvenyeskedve jarunk el vagy eppen jatszadozunk a bunnel ez a dicsoseg azonnal eltunik az eletunkbol!a drotkotelpalymuveszenk azonnal abba kellett hagynia a vilagrekord beallitasasra tett kiserletet amint kiesett kezebol az egyensulyozo rud. mi sem tudunk lelkileg elobbre jutni, ha elveszitjuk az egyensulyt amit a torvenyesseg es a vilaggal valo baratsag kozott minden korulmeny kozott meg kell tartanunk."
hat ez feladat es munka mindannyiunk szamara.....
Na :)
Még van? :P
hát nincs :)nem látok tobb betut az oldalon:)
Megjegyzés küldése