Tíz év

A mai napon van Felix Mendelssohn születési évfordulója, s Mozambikban a Hősök napja. Na de, ami minket most jobban érdekel az az, hogy ezelőtt 25 évvel egy kicsiny kis falucskában (jó, na, egy városi szülészeten) megszülettem én. De amiről most írni akarok, az még ennél is fontosabb. Éspedig arról, hogy mostanában azt mondhatom, hogy nagyjából tíz éve élek az Úrral. Ha egy igazán pontos dátumot kéne mondjak, talán 1999. augusztus 8-at mondanék, amikor emlékszem, hogy mélyésges békesség és boldogság töltött el annak megértéséből, hogy Isten engem személyesen szeret, amiért Fiát is halálra adta. Így kaptam meg bűneim bocsánatát, kegyelemből, s azóta mondhatom azt, hogy igazából élek, szellemileg is, nemcsak testben.

Kedves tíz év volt ez, szakmai téren való élményektől emberi kapcsolatokig mindent beleértve.

Ami Krisztus bennem való életét illeti, bár sokat megismertetett magából velem, mindenképp sokkal több kellett volna legyen, mert sok harcot elnyúztam és sokminden megtartottam, amit sokkal hamarabb meg kellett volna tagadjak. De újra meg újra meg kell döbbenjek azon, hogy mennire kegyelmes és jó az Úr. Minden után még mindig olyan nagy a türelme és szeretete, s még mindig felemel, tovább visz, én meg felébredhetek s betölthet mennyei gyönyörűséggel az Ő jelenléte.