Végre elértem oda, miután az Úrral járok 8 éve, hogy valamit jelent nekem is a húsvét.
Átéltem azt, hogy egy dicső feltámadás reménységére emlékeztem, meg annak megértését is, hogy Krisztus elevenné akar tenni, akar Ő maga élni bennem, s egy élő életet adni.
Nagyon jó és áldott volt ez számomra, azzal a négy húsvéti gyülekezeti alkalommal, amin voltam eddig.
Annyi a szomorú benne, hogy nem él még eléggé ez bennem.
Meg az, hogy amikor én is megélem, hogy mi is a húsvét, akkor azt látom, hogy már hívők is nyuszikát meg színestojást ünnepelnek.
Valóban aranyos és szép a nyuszika is, meg a színes tojás is.
De ebben a világban, amikor megfeledkeztek Krisztusról és azokat az ünnepeket, amelyek pont Rá emlékeztetnének, elferdítik, megcsúfolják Télapóval, húsvéti nyuszival, meg tojással, öntözéssel, stb., sokan a hívők közül is ezt teszik.
Ahelyett, hogy legalább mi képviseljük az Igazságot, még mi is a világ istentelen értékeit ünnepeljük. Vajon, hogy érezi magát Krisztus, Aki Önmagát teljesen odaáldozta értünk?
De ki vagyok én, hogy mást megítéljek, aki annyi mindenben magam is megszomorítom Uramat. De azért ha valaki mégis megfogadja szavaimat, akkor az az Úrra néz, s nem rám.
