Jó dolog megnyugodni. Sok és nagy aggodalom járta át agyamat és szivemet az elmúlt hetekben. Régebben is, de most különösképpen, amikor közvetlenül néztem a jövő szemébe, és ott álltak és állnak előttem döntések és utak, amelyek elkövetkező éveimet nagymértékben meghatározzák.
Mit hoz a jövő? Mikor teljesülnek be vágyaim, álmaim, amik után epekedek évek óta? Meddig kell még várni? Vajon, jól lesznek a dolgok? Azt a lányt fogom elvenni, akit Isten akar? Lesz jó lakás, talán ház? Lesz jó állás? Élhetek-e majd Segesváron? Lesz lehetőség eltartani családomat, és őket is majd hittel rábízni Istenre?
Kérdések, kérdések, kérdések.... és ez csak egy része annak, ami sokszor elég rövid idő alatt lepereg bennem, és aztán kezdődik elölről a gondolatok fonala.
Ma megnyugodtam. Hiszen Isten fog gondot viselni. Ő fog vezérelni a párválasztásban, Ő fog állást biztosítani és pontosan elegendő anyagit fog nyújtani hogy eltartsam magam, majd feleségemet és minden egyes gyermekemet, akit Ő fog adni.
Fog munkahelyet biztosítani ott, ahol látni akar és mint ahogy minden mást, meg fogja áldani a házasságomat is, és áldottan fogom párommal együtt szolgálni Őt. És meg fogom látni, hogy megérte várni, s megérte a jelenben keresni azt, amit Ő akar. Mert Ő mondta: "reményteljes jövőt adok nektek".
Őbenne van egyedül nyugalom. És akarom ezt. Akarom mindig megtalálni nyugalmamat Nála, s tudom, hogy ez rajtam áll, hogy mennyire keresem. Akarom szeretni Őt és minden utaimban az Ő akaratának beteljesedését és az Ő dicsőségét keresni. És jól lesz minden. Meggyőződéssel mondhatom ezt, hiszen a Mindenhatóra, az én Atyámra bíztam magam. "Én vagyok az Úr, Istened, aki tanítlak hasznosra és vezetlek oly úton, amelyen járnod kell".
