Elég nehéz elképzelni egy pásztort legeltetni juhok nélkül, vagy asztalost fa nélkül dolgozni, vagy úszót víz nélkül végezni úszógyakorlatait.
Ilyesmi volt nálunk ma az intézményben. Árvíz volt az éjjel. Így volt ma az internetes technológiákra szakosodott kutatóintézmény internet és telefon nélkül.
Egy mélységes nyugalom és csend uralkodott a levegőben. Az emberekből hiányzott valami, ami a normális élet ritmusát elősegíti. A titkárnők hazamentek még délelőtt, az emberek nagyrésze eltűnt ebéd után. A könyvespolc előtt valami teljesen új történt: egy-egy ember megállt előtte, levett egy könyvet és olvasta.
Eléggé lelassult az élet, de én legalább tudtam a munkámat végezni, mert éppen nem volt szükségem az internetre, csak kevés alkalommal. De azért éreztem a lelkemben, hogy hiányzik valami, s igen gyakran előjött az, hogy valami itt nagyon nincs a megszokott kerékvágásban. Nem is a legjobb dolog ez a kerékvágás, de ma az intézményből valahogy nagyon hiányzott.
Ilyen volt ma internet nélkül.
szerda, november 18, 2009
Internet nélkül
szombat, október 10, 2009
Törekedjünk tökéletességre
(Zsid 6:1)
Tozer-t hallgattam ma vásárlás közben, a Deeper Spiritual Life sorozat negyedik részét, s általa az Úr nagyon szívemhez szólt.
Arról beszélt, hogy a biblikus, normális keresztyén életben milyen kötődéseink vannak Krisztushoz és az Atyához. Hármat részletezett most különösen, éspedig az akarati, értelmi és érzelmi kötődést.
Amit az érzelmi kötődésről beszélt, az most pont nekem volt szánva. A valódi kapcsolat az Úr Jézussal azt eredményezi, hogy teljes szívből szeretem Őt. Nem úgy, hogy eltűröm az életemben, vagy hogy semlegesen jelen van, hanem úgy, hogy Ő a mindenem, hogy Ő a legkedvesebb nekem.
Többek közt két dolgot eredményez ez:
1. Nincs semmi drágább nekem Nála. Nem akarok semmit, amit Ő nem akar. Nincs kívánságom azon kivül, ami az Ő akarata. Nincs vágyam és törekvésem azon felül, amiről megértettem, hogy Ő helyezte elém.
2. Nem félek semmitől. Nem érhet semmi, amit Ő ne tudna. Nincs ragaszkodásom, amit nem veszíthetek el. Nem szeretek semmit úgy, hogy ne veszíthessem el, hiszen Ő az enyém, s Ő mindenre elég. Nem is veszíthetek el semmit anélkül, hogy azt ne Ő engedné vagy venné el tőlem. Bármit is veszíŧenék el, nem tesz kárt bennem, mert az Úrhoz vagyok kötve.
A tetőfoka az, hogy ez nem egy eszményi állapot, hanem ez a normális keresztyén élet, a normális kapcsolat az Úrral. A Biblia nem ismer mást, s Krisztus sem elégszik meg ennél kevesebbel.
kedd, szeptember 08, 2009
Nyár
Megvolt. Áldott volt. Hálás vagyok érte.
A két nyári hónapot otthon töltöttem, s ahányszor visszagondolok, mindig egy kellemes, békés érzés tölt el, s hálás vagyok a sok imádság meghallgatásáért.
A két hónapból három hét szabadságom volt, s mind a hármat táborozással töltöttem. Ezekből kettőt éppen mi szerveztünk, s hónapokkal előtte tervezgettük, meghívtunk barátokat, imádkoztunk érte. Az Úr meg nagyon kegyelmesen vezetett benne és árasztotta ránk kegyelmét.
Az első - az ifjúsági tábor - Balánbányán volt. Lehet, hogy azért, mert sokat voltam távol, meg azért is, mert két éves szünet után mentünk újra oda fel, de azért biztos, mert páratlanul sok időt tölthettem az Úrral: elvárásaimat felülmúlta ez a tábor. A bibliórák, a társaság, a röpizések, a hegyi táj és a csúcsok megmászása mind-mind Urunk gondviselésére és féltő szeretetére mutatott.
![]() |
| Balánbánya 2009 |
A Parajdon töltött hét gyerektábor volt. Már úgy gondoltam, hogy itt nem is lesz túl sok elfoglaltságom, meg nem is lesz túl érdekes. Hát itt nagyot tévedtem, mert tele volt ismét izgalmas eseményekkel, sőtmitöbb Istenünk áldásaival.
Úgy éreztük a végén, hogy nagy kegyelmet kaptunk erre a táborra, s a gyerekek részéről is voltak olyan hangok, hogy akár még egy hónapot is maradnának.
![]() |
| Parajd 2009 |
Ezen kivül nagyon nagyon jó volt otthon lenni, a gyülekezetben, a segesvári testvérek között,
Keresztúron, meg ott a környéken. A két kolozsvári látogatásom is igen jól esett,
ahol drága barátaimat láthattam.
---------------------------------
Most meg ismét itt vagyok, Írországban. Új lakásba költöztem, a munkámat meg folytatom keményen, s próbálom megérteni azt, hogy az élet Krisztusról szól.
"Bizonyára jóságod és kegyelmed követnek engem életem minden napján, s az Úr házában lakozom hosszú ideig."
csütörtök, június 11, 2009
Szép idő
volt mostanában. Gyönyörű szép idő.
A május 30 - június 1 hosszabbított hétvégén (szabad hétfőnk volt) rendesen beállt itt a nyár, s nyolc napig 25-28 fokos melegek voltak, ami itt szinte sosincs.
Hogy milyen csodálatos volt ez, nem is kell mondjam. Naponta lubickoltunk az óceánban, ebédszünetben elsétáltunk a folyóhoz, átúsztunk a kastélyhoz, s vissza, s örültünk nagyon a melegnek. Sok hálaadást szült ez ezekben a napokban.
Sokat voltunk a kikötőben, mert a Volvo Ocean Race itt volt három hétig, s különféle érdekességeket láthattunk, többek közt "airshow"-t, majd egy hajóversenyt.
![]() |
| Galway Volvo Ocean Race |
Jókat úsztunk a tengerben és a folyóban. A víz olyan hideg volt, hogy otthon ilyen vízben nem úsztam volna, de itt illő volt. Mindig ki kellett rohanjak előszőr, majd el kezdett égni a bőröm, majd két-három perc után kellemes volt az úszás.
Ja, és leégtem nagyon, ami itt Galwayban tiszta kiváltság, még ha háromszor is hámlott le az orrom, s hatalmas csík látszik a karomon, ahonnan felfelé fehér.
![]() |
| Beach and River visits |
Hétfőn Billy elhívott vele, s a fiaival a hegyekbe (mindig vágytam Connemara-ba) "bouldering"-re. Ez azt jelenti, hogy a patak medrén másztunk fel a hegyre, a köveken. Találtunk is egy kis - elég mély - medencét a patakban, s abban úszkáltunk. Már csak ezért megérte felmenni.
![]() |
| Connemara Bouldering |
Este annyira ki voltam merülve, hogy nyolckor lefeküdtem, s megébredtem reggel ötkor. Ha már ébren voltam, gondoltam, nézzem meg a rég áhított napfelkeltét a Circular Road-ról. Ki is mentem, s éppen olyan gyönyörű volt, amilyennek képzeltem. Viszont ami utána jött, az több volt.
Lementem az enyhén ködös folyópartra, ahol néma hajnali csend volt. Amikor elkezdett feljönni a melegedő nap, s rásütni a bokrokra, meg a folyóra, a madaraknak ez kész ünnep volt: elekzdtek úszni, fürdözni, repdesni, körözni, énekelni - nagyon hűségesen mutatták ki hálájukat a reggeli napsütésért. Jól esett ebben a környezetben csendességet tartani, s hálás lenni érte az Úrnak.
![]() |
| Galway Sunrise |
szombat, május 09, 2009
Még mindig
Én is csak ezeket a szavakat mondhatom:
Istenem, szeretnék csendben lenni,
csendben a szívem legmélyéig,
sem nagyon, sem kicsit nem kérdezni,
nem mondani sem igent, sem nemet,
csak csendet, csendet, csendet...
szerda, május 06, 2009
Szabadság
A mai Krisztus Mindenek Felett áhitat beszél erről.
Soká értjük meg, hogy aki nem úgy lát mint mi, az nem okvetlenül téved. Én csak egy ideje kezdtem tisztábban látni ezt.
Átmentem életemben ilyen fázisokon, amikor törvényeskedtem s küzdöttem erősen ilyen dolgokkal, mert tényleg azt hittem, hogy úgy jó. Még jó, hogy valamennyire azért mindig nyitott voltam a nyomós érvekre.
S akkor így jutok oda, hogy megértem, hogy egy szabadság van: Krisztus szabadsága. S akkor kivilágosodik: mi az az igazság, amihez ragaszkodni kell tágítás nélkül s amiben egyetlen járható út van; és mi az, amit nem érdemes feszegetni, amiben Krisztus szabadságot adott az Ő népének.
Így történik az, hogy másképpen értékelek más hívőket (persze, nem fogadok el mindent, s például karizmatikusokkal nem vállalnék közösséget, s a világgal való megalkuvást nem fogadom el) a szabadság keretein belül.
Jó, hogy amíg kinövöm a szélsőségekben való gondolkodást, az Úr táplál és gondoz, s megállhatom a helyem a kapott bölcsességgel.
hétfő, április 20, 2009
Gyalázom Istent?
Ezt mondja Chambers a mai áhitatban, és igaza van. Nem Isten gyalázása az, ha annyi drága ígéret, annyi szeretet és kegyelem megmutatása után nem tudom elhinni, hőgy Ő kezében tart és ha az Ő útján járok az a legáldottabb a számomra?
Nem fog cserben hagyni, nem fog átverni, nem fogja megváltoztatni a szavát.
Ezért csupán egyetlen értelmes út van: feladni saját akaratomat, kényelmemet, hitetlenségemet és látásban való járásomat és rábízni magam hittel Arra, aki nem csak változatlan, de mindenható és ismer engem személyesen és értelmet felülmúlóan szeret.
péntek, április 17, 2009
Nem érdemes, hogy az embernek barátai legyenek
(09:45:19 PM) aoszkar: mit csinálsz?
(09:48:11 PM) aoszkar: biztos Skypozol azzal a titokzatos csajjal
(09:48:15 PM) aoszkar: s engem számba se veszel
(09:48:16 PM) aoszkar: szép
(09:48:30 PM) aoszkar: ezt történik, amikor azt hiszed valakiről, hogy igazi barát
(09:48:40 PM) aoszkar: nem érdemes így közel kerülni az emberekhez
(09:48:47 PM) aoszkar: azt hiszed, hogy szeretnek, s akkor így cserbenhagynak
(09:48:51 PM) aoszkar: szomorú az élet
(09:48:58 PM) aoszkar: de kösz, hogy legalább tudom, hogy többet ne legyenek barátaim
(09:49:12 PM) tomytamas: wow
(09:49:28 PM) tomytamas: milyen meghato
(09:49:33 PM) aoszkar: de tényleg, teeee!!
(09:49:37 PM) aoszkar: számba se veszel
(09:49:54 PM) aoszkar: vagy játszasz [s nem tudsz beszélni]?
(09:50:05 PM) tomytamas: aha
csütörtök, március 26, 2009
Közel az Úr
Mostanában mindegyre foglalkoztat az, hogy jön vissza az úr. Nagyon sok ige, nagyon sok jel, nagyon sok belső meggyőződés arra nézve, hogy igen-igen közel van.
Érdekes módon, a napokban mind többször előjöttek ilyen dolgok: ha meghalok, vagy nem leszek többet itt, hova forduljanak a családtagjaim, milyen bankban tartom a pénzem, milyen telefonszámon keressék a biztosítót, ha külföldön történik ilyesmi velem, meg ilyenek.
Aztán néhány napja, olyan kínos módon jelentkezik gyakran az a tudat, hogy szeretteim, barátaim, rokonaim, ismerőseim, akik nem ismerik az Urat, el fognak kárhozni. Eszembe jut anyum, a tesóm, s fájó szívvel könyörgök megtérésükért...bemegyek az iskolába, s elképzelem a diákjaimat, ahogy a pokolban szenvednek... átmegyek unokanagybátyámékhoz, s eszembe jut, ahogy éveken át vallotta az ateizmustát s ezért örök kárhozat vár rá... majd előjönnek rokonaim, barátaim, s tudom, hogy ha meg nem térnek hamarosan, örökre elvesztik a lehetőséget... Ilyenkor kicsit meginog bennem az a vágy, hogy "Jövel, Uram Jézus". Ahogy Pál mondta: nem is tudom, hogy mi is a jobb; vágyni arra a legcsodálatosabb dologra, hogy most Vele legyek, vagy kívánni, hogy még késlekedjen, hogy sokan megtérhessenek.
Irgalmazzon nekünk az Úr!
csütörtök, február 26, 2009
Na... hallom az ultrahangot
Mindenesetre:
Created by Train Horn





